A 98/59/EK irányelv elfogadásának két fő célja az volt, hogy közelítse a tagállamok jogszabályait az ilyen elbocsátások gyakorlati szabályaira és eljárásaira vonatkozóan, valamint hogy nagyobb védelmet nyújtson a munkavállalóknak csoportos létszámcsökkentés esetén.
Az irányelv szerint a csoportos létszámcsökkentést tervező munkáltatóknak konzultálniuk kell a munkavállalók képviselőivel, hogy megállapodásra jussanak. Ezeknek a konzultációknak legalább az elbocsátások elkerülésének vagy az érintett munkavállalók számának csökkentésére és a következmények enyhítésére irányuló módozatokra és eszközökre kell kiterjedniük, különösen az elbocsátott munkavállalók átcsoportosítását vagy átképzését célzó szociális kísérő intézkedések igénybevételével.
Az irányelv nem vonatkozik a határozott időre vagy meghatározott feladatokra kötött munkaszerződések alapján végrehajtott csoportos létszámcsökkentésekre, a közigazgatási szervek vagy közjogi intézmények által foglalkoztatott munkavállalókra, valamint a tengerjáró hajók személyzetére.
Az irányelv előírja, hogy a tagállamok rendelkezhetnek arról, hogy a munkavállalók képviselői a nemzeti szinten hatályos intézkedésekkel összhangban szakértői segítséget vehessenek igénybe. A munkáltató köteles a munkavállalók képviselőinek minden lényeges információt megadni, és minden esetben írásban a következő információkat kell közölnie: a döntés indokai; az elbocsátások időtartama; a rendes körülmények között foglalkoztatott munkavállalók száma és kategóriája; az elbocsátandó munkavállalók száma; az elbocsátandó munkavállalók kiválasztásának szempontjai; a kártalanítás kiszámításának módszere. A csoportos létszámcsökkentési eljárás három szakaszból áll:
A munkáltató írásban értesíti az illetékes hatóságot a tervezett csoportos létszámleépítésről. Az értesítésnek tartalmaznia kell a tervezett elbocsátásokra és a lefolytatott konzultációkra vonatkozó összes lényeges információt, kivéve a kártalanítás kiszámításának módszerét. Ha azonban a tevékenység megszüntetése bírósági ítélet eredménye, a bejelentés csak a hatóság kifejezett kérésére szükséges.
A munkáltató az értesítés egy példányát továbbítja a munkavállalók képviselőinek, akik észrevételeket küldhetnek az illetékes hatóságnak.
A csoportos létszámleépítés legkorábban az értesítést követő 30 nap elteltével lép hatályba; az illetékes hatóság ezt az időszakot használja fel a megoldások keresésére.
A tagállamok alkalmazhatnak vagy bevezethetnek a munkavállalók számára kedvezőbb rendelkezéseket.
Európai Építőipari és Faipari Szövetség
Európai Élelmiszeripari, Mezőgazdasági és Idegenforgalmi Szakszervezetek Szövetsége, amely a háztartási alkalmazottakat is képviseli.
Európai Globalizációs Alap
Európai Gazdasági Térség
Európai Közösség
Európai Parlament
Európai Közszolgálati Unió
Az EU minőségi keretrendszere a változás és a szerkezetátalakítás előrejelzéséhez
Európai szerkezetátalakítási megfigyelő (Eurofound)
Európai Szociális Alap
Európai Közlekedési Dolgozók Szövetsége
Európai Szakszervezeti Szövetség
Európai Szakszervezeti Szövetség
Európai Szakszervezeti Intézet
Európai Unió
Az Európai Unió Bírósága
Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért - Háromoldalú uniós ügynökség, amely a jobb szociális, foglalkoztatási és munkával kapcsolatos politikák kidolgozását segítő ismeretekkel szolgál.
Európai Üzemi Tanács
A magángazdaságban dolgozó alkalmazottak szakszervezete Ausztriában
Hans-Böckler-Stiftung
Tájékoztatás és konzultáció
Független és demokratikus szakszervezetek szövetsége, amely a fém-, vegyipari, energetikai, bányászati, textil-, ruházati és cipőipari, valamint a kapcsolódó iparágakban és tevékenységekben dolgozó fizikai és nem fizikai dolgozókat képviseli.
Az irányelvek az EU másodlagos jogának részét képezik. Az uniós intézmények tehát a szerződésekkel összhangban fogadják el őket. Miután uniós szinten elfogadták őket, az uniós tagállamok átültetik őket, így a tagállamokban jogszabállyá válnak.
- Például a munkaidő-szervezésről szóló 2003/88/EK irányelv (lásd az összefoglalót) meghatározza a kötelező pihenőidőt és az EU-ban engedélyezett heti munkaidő felső határát.
- Az egyes tagállamok feladata azonban, hogy saját jogszabályaikban határozzák meg, hogyan alkalmazzák ezeket a szabályokat.
"központi irányítás": a közösségi szintű vállalkozás vagy - közösségi szintű vállalkozáscsoport esetében - az ellenőrző vállalkozás központi irányítása. (2009/38/EK irányelv)
A közösségi léptékű összefonódásokat (olyan vállalatok, amelyek együttes világpiaci forgalma eléri az 5 milliárd eurót, és az Európai Gazdasági Térségen belüli forgalmuk egyenként meghaladja a 250 millió eurót, kivéve, ha az érintett vállalatok mindegyike európai forgalmának több mint 2/3-át egy országban bonyolítja; ebben az esetben az összefonódást az adott ország versenyhatóságának kell megvizsgálnia) be kell jelenteni a Bizottságnak, amely megvizsgálja, hogy az összefonódás "erőfölényt" hoz-e létre vagy erősít-e meg. Ez az elv vonatkozik a "közös erőfölény" vagy duopóliumok és a "kollektív erőfölény" vagy oligopóliumok helyzetére is. A legtöbb esetben egy vállalkozás akkor tekinthető piaci erőfölénnyel rendelkezőnek, ha piaci részesedése meghaladja a 40%-ot. De a "hatékony versenyt jelentősen akadályozó" összefonódások (ez azokra az összefonódási esetekre vonatkozik, amelyek 20-40%-os piaci részesedést eredményeznek) is betilthatók, ha az összefonódás után nem marad elegendő verseny ahhoz, hogy a fogyasztóknak elegendő választási lehetőséget biztosítson. (Forrás: Az összefonódásokról szóló törvény (a továbbiakban: FSZH)): A Tanács 139/2004/EK rendelete a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről)
Societas Sooperativa Europaea - Az Európai Szövetkezet a társasági jogban egy 2006-ban alapított európai szövetkezeti társasági forma, amely a Societas Europaea (SE) társasághoz kapcsolódik.
Societas Europaea - az Európai Unió társasági joga szerint bejegyzett részvénytársaság.
Különleges tárgyaló testület: az 5. cikk (2) bekezdésével összhangban létrehozott testület, amelynek feladata, hogy tárgyalásokat folytasson a központi irányítással az Európai Üzemi Tanács létrehozásáról vagy a munkavállalók tájékoztatására és a velük folytatott konzultációra vonatkozó eljárásról. (2009/38/EK irányelv)
Az európai szolgáltatási dolgozók szakszervezeti szövetsége
A vállalkozás átruházása egy elkülönült gazdasági egység átruházását jelenti egy másik félre, például egy vállalkozás eladása egy új tulajdonosnak. A munkavállalók érdekeit az ilyen átruházás esetén a munkavállalók jogainak a vállalkozások, üzletek vagy üzletrészek átruházása esetén történő védelmére vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1977. február 14-i 77/187/EGK tanácsi irányelv (az 1998. június 29-i 98/50/EK irányelvvel módosított, a 2001. március 12-i 2001/23/EK irányelvvel egységes szerkezetbe foglalt) szabályozza, amely a vállalkozások, üzletek vagy üzletrészek átruházására vonatkozik. Egy vállalkozás átruházása esetén a szerződésekben és kollektív szerződésekben foglalt munkafeltételek és -feltételek megmaradnak, de maga a foglalkoztatás nem mindig garantált.
2007-ben további rendeletek léptek hatályba, amelyek kifejezetten a vasúti és közúti személyszállítási közszolgáltatásokra vonatkoznak, és hatályon kívül helyezik a korábbi rendeleteket. Ez az új rendelet mindenekelőtt lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy a 2001/23 irányelv által szabályozottakon kívül más munkavállalói jogok átruházásának feltételeit is biztosítsák. Ezért a tagállamok szükség esetén figyelembe vehetik a törvényi, rendeleti vagy nemzeti közigazgatási rendelkezésekben, illetve a kollektív szerződésekben vagy a szociális partnerek között kötött megállapodásokban megállapított szociális normákat. (Forrás: https://www.eurofound.europa.eu/observatories/eurwork/industrial-relations-dictionary/transfer-of-an-undertaking
Vereinte Dienstleistungsgewerkschaft - Egyesült Szolgáltatók Szakszervezete
Üzemi Tanács